Miért lesz jobb a randid, ha előtte elmész vak masszőrhöz masszázsra?
Miért
lesz jobb a randid, ha előtte elmész vak masszőrhöz masszázsra?
Első randi.
Vagy a sokadik, de valami különleges. Várakozás. Kicsit izgulsz, kicsit sietsz,
gondolatban már ott vagy – mit mondjak, mit vegyek fel, hogy fog rám nézni,
vajon mennyire leszek laza vagy épp túl merev? A válasz lehet, hogy sokkal
egyszerűbb, mint gondolnád: menj el előtte egy jó masszázsra. Méghozzá vak
masszőrhöz. És most hadd mondjam el, hogy miért lesz ettől jobb a randid – nem
csak egy kicsit, hanem sokkal.
Mert
a tested is randira megy
Egy randi
nemcsak arról szól, hogy mit mondasz, hogyan nevetsz vagy milyen parfümöt
választasz. A tested is ott van, sőt, sokszor ő beszél helyetted. Egy feszült
váll, egy szorosan összeszorított állkapocs vagy épp egy hanyagul előregörnyedt
testtartás sokkal többet elárul rólad, mint amit szeretnél. Egy masszázs
ellazítja az izmaidat – de nem csak úgy felszínesen, hanem mélyen. Ott, ahol a
stressz, a feszültség, az aggodalmak ülnek.
Én, vak
masszőrként, ezeket a pontokat érzem. Nem látom őket – érzem. A kezem alatt mesél
a tested: a vállad megmutatja, mennyit cipelsz, a derekad beszél arról, mennyit
fojtasz el, a nyakad arról árulkodik, mennyit szorítasz magadra. És én ezeket a
feszültségeket nem nézem, hanem oldom.
S amikor
kilépsz a masszázs után? Egyenesebben állsz. Szabadabban lélegzel. Könnyebb
vagy. És ezt más is érzi.
Mert
más energia lesz körülötted
Tudod, van az
a dolog, amit nehéz megfogalmazni, de mindenki érzi. A „kisugárzás”. Amikor
valaki belép egy helyiségbe, és mindenki felé néz. Pedig nem is szép a klasszikus
értelemben. Nem is hangos. Mégis, van benne valami. Ez az, amikor valaki
harmóniában van önmagával. Amikor nincs benne rejtett feszültség, amikor nem
próbál „túl jól” szerepelni, hanem egyszerűen csak van.
Egy jó
masszázs nemcsak az izmaidat oldja, hanem a belső feszültséget is. És különösen
akkor, ha olyan valaki ér hozzád, aki nem lát. Aki nem ítél meg. Nem nézi,
milyen a hajad, hogy mennyit mutat a ruhád, vagy milyen márkájú a cipőd. Engem,
vak masszőrként, nem érdekelnek a látható dolgok. Én a lényedre figyelek. A
belső mozgásaidra. És amikor ebből valami kisimul, abból energia szabadul fel.
Egy olyan energia, ami vonzó.
Tudod, mitől
leszel igazán vonzó? Attól, hogy jól vagy.
Mert
kapsz egy órát, amikor csak te vagy a fontos
A mai
világban kevés az olyan idő, amikor tényleg csak te számítasz. Még amikor
sminkelsz vagy frizurát csináltatsz, akkor is a külvilágnak készíted magad. De
amikor egy masszázságyon fekszel, akkor nem kell semminek megfelelned. Nem kell
beszélni. Nem kell mosolyogni. Nem kell érdekesnek vagy kívánatosnak lenned.
Ott csak vagy; és ez az „ottlét” a legnagyobb ajándék. Ez a jelenlét. Ami aztán
elkísér a randira is. Mert az igazi kapcsolódás nem akkor jön létre, amikor a
legszebbek vagyunk, hanem amikor a leginkább önmagunk vagyunk.
Mert
segít elengedni a múltbéli kudarcokat
Bárki, aki
valaha is járt randin, tudja, hogy a múlt mindig ott ül velünk az asztalnál.
Egy régi csalódás, egy elutasítás, egy megalázó vagy kiábrándító élmény – ott
lebeg valahol a háttérben, és azt suttogja: „Ugye most sem történik meg
újra?”
Sokszor nem
is vagyunk ennek tudatában. Csak azt vesszük észre, hogy görcsösek vagyunk,
hogy túl akarunk teljesíteni, hogy nem merünk őszinték lenni. Pedig a másik
ember nem az exed. Nem az, aki eltűnt, aki nem értett meg, vagy aki játszott
veled. Ő valaki új.
A masszázsban
van valami nagyon erős jelen-lét. Nem lehet közben a múlton kattogni – ha igen,
akkor ott meg fog jelenni a testedben. Az izmaidban, a légzésedben, a
tartásodban. És én ezt érzem. Nem kell elmesélned. Nem kell sírnod vagy
analizálnod magad. A tested elmondja. És én ott vagyok, hogy segítsek ezt
elengedni.
Amikor a
vállad ellazul, az nemcsak egy izomfeszülés, hanem egy régi teher is, amit
végre letehetsz. És amikor ez megtörténik, a randidon nem egy múltból jövő,
védekező ember leszel – hanem valaki, aki nyitott az újra. És hidd el, ezt a
másik fél is érzi.
Mert
nem a fejedből, hanem a testedből fogsz kapcsolódni
Rengetegen
úgy mennek randira, mintha állásinterjúra készülnének. Mit mondjak? Milyen
témákat kerüljek? Hogy jövök le? Elég érdekes vagyok? Elég okos? Elég jó?
De közben
elfelejtünk ott lenni. Ott ülünk egy asztalnál, de valójában a fejünkben
vagyunk, nem a jelenben.
A test
viszont mindig a jelenben van. És a masszázs visszahoz ebbe a térbe.
Rengetegen
úgy jönnek hozzám, hogy „én nagyon stresszes típus vagyok”, „én mindig
túlgondolok mindent”. És tudod mi történik egy jó masszázs után? A gondolatok
elcsendesednek. Nem tűnnek el örökre, de egy időre leülnek. És helyet adnak
valami másnak: érzékelésnek. A másik ember érzékelésének.
Egy randin ez
mindent megváltoztat. Más lesz a tekinteted. Más lesz, ahogy hallgatsz. Más
lesz, ahogy reagálsz. Nem azért, mert jobban figyelsz – hanem mert jelen vagy.
És a jelenlét vonzóbb, mint bármilyen tökéletes mondat.
Mert
nő a szexuális kisugárzásod
Na igen.
Beszéljünk a kémiáról. A vonzalomról. Arról, amit nehéz szavakba önteni, de ami
ott van két ember között, és néha egy pillanat alatt begyújtja a tüzet.
A szexuális
kisugárzás nem abból jön, amit viselsz vagy amit mondasz. Hanem abból, ahogyan
érzed magad a testedben.
Egy test, ami
jól van, amit szeretnek, amit megérintenek, amiben jól érzed magad – az vonzó.
Nem kell tökéletesnek lennie. Nem kell vékonynak, izmosnak vagy simának lennie.
A belső állapot számít.
Egy masszázs
– különösen akkor, ha figyelemmel, odafordulással történik – emlékezteti a
tested arra, hogy jó benne lenni. Hogy élvezet van. Hogy kapcsolódás van. Hogy
öröm van.
Nem ritkán
jönnek úgy, hogy „el vagyok szokva az érintéstől”. Vagy épp: „csak akkor érnek
hozzám, ha valamit akarnak tőlem.” Nálam nincs elvárás. Az érintés tiszta,
gyógyító, figyelmes. És ez újrahangolja azt, amit kisugárzol.
Egy vendégem
egyszer azt mondta a masszázs után:
> „Nem
tudom, mi történt, de másnap úgy nézett rám a partnerem, mintha új nő
lennék.”
Pedig csak
önmaga lett. De igazán.
Igazi
történetek – amikor egy masszázs megváltoztatta a randit
Többen nem is
gondolják, de a masszázs nemcsak fizikai, hanem érzelmi előkészítés is lehet
egy randihoz. Hadd meséljek pár vendégről – természetesen név nélkül.
Az
első randi a válás után
Volt egy
hölgy, negyvenes évei közepén. Hosszú házasság után vált el, és ez volt az első
randija évek óta. Amikor megérkezett, remegett a hangja, görcsösen szorította a
telefonját, és azt mondta:
> „Tudom,
hogy ez butaság, de képtelen vagyok lazán menni. Minden sejtemben ott van a
félelem.”
A masszázs
közben nem beszélt sokat, csak csendesen sírdogált. Néha ez is történik. A test
enged. A feszültség, a félelem, a szégyen – mind kijön valahogy. De a végén,
amikor felült, mosolygott:
> „Most
először érzem azt, hogy nem kell bizonyítanom semmit. Csak menni, és
lenni.”
Később írt
egy üzenetet: „Nagyon jól sikerült. Nem történt semmi különös, csak… épp elég
voltam. És ez jó volt.”
A
„már semmi nem jön össze” típusú randizó
Egy fiatal
férfi jött hozzám, aki azt mondta:
> „Én
próbálkozom, de minden randi elcsúszik valamin. Mintha mindig túl feszített
lennék.”
Tényleg: a
nyaka és a válla úgy be volt állva, mintha hónapok óta ott tartaná a világ
súlyát. Miközben masszíroztam, éreztem, hogy a légzése is alig mozdul.
Egyfolytában kontrollál, figyel, tart.
A masszázs
végére szó szerint mélyebben lélegzett. Nem volt többé „összeszorítva”. A
következő alkalommal elmondta, hogy végre volt egy találkozó, ahol nem volt
„túl sok”. Mert nem akart lenyűgözni – csak jelen volt.
A
„gyorsan belezúgok” vendégem
Egy nő, aki
mindig az első randin mindent odaadott – energiát, figyelmet, érzéseket –,
aztán mindig csalódott. Amikor hozzám jött, azt mondta:
> „Mielőtt
megint belevetném magam, szeretném megtapasztalni, hogy milyen, ha valaki csak
úgy érint, minden elvárás nélkül.”
A masszázs
alatt végig csend volt. És a végén annyit mondott:
> „Most
először érzem azt, hogy lehetek csak én. Nem kell megfelelnem. És ez új.”
A következő
randiján már nem adott mindent oda. Csak azt, ami jól esett; s képzeld – végre
viszonzást kapott.
Ne
csak a külsőddel készülj a randira
A legtöbben,
ha randira készülnek, külsőleg készülnek. Haj, ruha, smink, cipő, illat. De mi
van belül? Hogy vagy a saját testeddel? Szereted? Elfogadod? Tudsz benne lazán
létezni?
A legtöbb
randin nem az dönt, hogy milyen szépen van kihúzva a szemhéjad, vagy hogy
makulátlan-e az inged. Hanem hogy milyen érzés a közeledben lenni. Ez nem
látvány. Ez energia.
Ha masszázs
után mész randira, ez az energia egészen más. Nem tökéletesebb – igazibb. És ez
a legvonzóbb dolog, amit adhatsz.
Mit
lát ebből egy vak masszőr?
Én nem
látlak. Nem tudom, milyen a hajad, a bőröd, hány kiló vagy vagy hogy milyen
márkájú a cipőd. De mindezt nem is akarom tudni.
Amit én
érzékelek, az az, hogy:
• hogy vagy.
• A tested mit mesél
rólad.
• Azt is érzem, ha izzadsz
a szorongástól,
• ha a légzésed kapkodó,
• ha az izmaid szinte
menekülnek az érintés elől; és
• azt is érzem, amikor ezek
lassan elengednek. Amikor visszatérsz önmagadhoz.
A masszázs
nálam nem „luxus” vagy „kényeztetés”. Hanem egyfajta újrahangolás. Hogy jobban
legyél – és így jobban kapcsolódhass másokhoz.
Én nem csak
izmot masszírozok. Én embereket segítek „hazatalálni” a testükbe; és amikor
valaki innen megy el randira, akkor ott nem egy kifelé tökéletesre csiszolt
ember jelenik meg – hanem valaki, aki él. Aki érez. Aki nyitott.
Ez az, amit
igazán meg lehet szeretni.
Nem azt
mondom, hogy minden randid sikeres lesz, ha előtte elmész masszázsra. De azt
igen, hogy te jobban fogod érezni magad benne. Hogy a tested nem feszültségből,
hanem nyitottságból lesz jelen. Hogy nem a múltadból, hanem a jelenedből
kapcsolódsz.
Ez pedig már
önmagában is siker.
Szóval ha
randira készülsz, gondolj rám. Vak vagyok, nem látlak – de érzem, ha ott vagy
önmagadban. És abban tudok segíteni, hogy ez az érzés el is kísérjen.
Lehet, hogy
nem én leszek, akivel a randin találkozol. De lehet, hogy én vagyok az, aki
miatt jobban sikerül.
---